Eredetileg összetett karakter. Borzalmas dolgokat művel, amiket iszonyatosan megbán, azután újra és újra és megint elkövet ilyeneket és megbánja. Vadul küzd a saját vadságával és akkor a legboldogabb, amikor majdnem húsz éven át csak egyetlen jelentősebb kalandja van és egyszerű pásztorként él távol az emberektől. De erre a Herkulesre a kutya sem kíváncsi.
Amilyennek a népszerűsége ismeri... Izomból osztja az észt. Minden konfliktust erőszakkal intéz. Először gyilkol, azután kérdez. Megöli a jóakaróit félreértésből és lemészárolja a szeretteit őrjöngésből. Bérgyilkos. Életvitelszerűen rabol és lop, visszaeső nemi erőszaktevő. Az terjeszti, hogy a főbünőzőtől származik.
Valóban. Végül ajtónálló kidobóember lesz a főbünöző főmulatójában.
Kiváló példakép...
Amilyennek a népszerűsége ismeri... Izomból osztja az észt. Minden konfliktust erőszakkal intéz. Először gyilkol, azután kérdez. Megöli a jóakaróit félreértésből és lemészárolja a szeretteit őrjöngésből. Bérgyilkos. Életvitelszerűen rabol és lop, visszaeső nemi erőszaktevő. Az terjeszti, hogy a főbünőzőtől származik.
Valóban. Végül ajtónálló kidobóember lesz a főbünöző főmulatójában.
Kiváló példakép...
Ismét készült róla egy film, amiben megint kapott egy esélyt az amerikai elme-mérnököktől. Megnyugtatóan buta, de még így is okosabb, mint bárki más. Hadjárat vezetésére vállalkozik geopolitikai-startégiai szempontok nélkül, hadsereget és rajtaütést vezet felderítők és taktikai ismeretek nélkül, de bárhol és bármikor - bár inkább utóbb mint előbb - újra és teljesen felfegyverez és kiképez akármennyi katonát. A megbízói ragaszkodnak a személyéhez, de nem fogadnak szót neki, azután mégis, majd mégsem, miközben csapdába akarják csalni, de elképesztő gazdagon kifizetik és elengedik.
Viszont majdnem olyan látványos és nyálserkentő vágóképeket garantál a múlhatatlanul trendi erőszak-kultuszhoz, mint a magyar iskolai tananyag szintjére emelkedett "300".
Herkules valószínűleg számításból szabadította ki Prométheuszt, hogy az beajánlja őt a szintén piszok erős, ám szintén nem túl eszes Atlasznál, aki a Prométheusz szabadulása miatti, első lelkesedésében simán átadta volna Herkulesnek a heszperiszek közveszélyesen értékes almáit és ragyogó intelligenciával még az égboltot is visszavette a vállára Herkulestől. Herkulest egy pillanatra sem érinti és nem is érdekli Prométheusz "bűne" és büntetése (amúgy a "legsötétebb" vagy a "legfényesebb" ügy - nézőpontja válogatja -, amivel Herkules a halhatatlansága során valaha kapcsolatba került), de a legújabb Herkules-film megrendelőit, készítőit, nézőit és történetét sem izgatja egy cseppet sem. Az erő-kultusz és a Herkules-megfilmesítés hagyományaihoz hűen, ebben az életszerű mozzanatokban és lélektanilag hiteles dialógusokban gazdag produkcióban sem merül fel ez a mellékszál. (Minden bizonnyal a folytatásokban kalandozik majd ilyen messzire a szertelen fantázia.)
Bár egy bizonyos értelemben nehezen feledhető filmről van szó (valójában ön- és közveszélyes lenne megfeledkezni róla), mi se izgassuk magunkat a globális, tipikus és tömeges köznevelés felelőségteljességén és áramlási irányán.
fade out
fade out